Február 15-ig meg kell vizsgálni, milyen gazdasági hatása lenne, ha a BKV bevezetné a félárú vonaljegyet a diákok, esetleg a nyugdíjasok, a rokkantnyugdíjasok és az otthonápolási díjban részesülők számára. A testület éppen ezért a mai ülésen nem döntött a Fidesz előterjesztéséről. 
 
Az előterjesztést jegyző Kucsák László fideszes képviselő elmondta: kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy a tanulói jogviszonnyal rendelkező diákoknak még alkalomszerű utazás során se kelljen a teljes tarifát kifizetni. 
 
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes erre reagálva módosító indítványt nyújtott be, amelynek lényege, hogy a közgyűlés addig nem hoz tarifáról szóló döntést, amíg a főváros és a kormány alá nem írja a BKV többlettámogatásáról szóló megállapodást. Kezdeményezte továbbá, hogy február 15-ig készüljön egy vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a kezdeményezés mennyibe kerül, és hogy azt milyen forrásból lehetne finanszírozni. A főpolgármester-helyettes módosító indítványát a közgyűlés elfogadta.  (A BKV fenntartható működési pályára állítását célzó megállapodás szándéknyilatkozatát 2009. december 23-án írta alá Bajnai Gordon miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester.)

John Emese, az SZDSZ frakcióvezetője szerint Kucsák László javaslata az oktatási ágazat szempontjából szimpatikus lehet, ám a BKV jelenlegi pénzügyi helyzetében nem jó megoldás. John Emese megfontolatlannak nevezte a javaslatot, és hiányolta az előterjesztésből azokat a számításokat, amelyek arra vonatkoznak, miként érintené a félárú vonaljegy bevezetése a BKV-t.

Steiner Pál szocialista frakcióvezető a vitában elmondta: az MSZP célja az volt, hogy a fideszes kezdeményezéssel ellentétben a félárú vonaljegyeket a rokkantnyugdíjasok, az öregségi nyugdíjban és az otthonápolási díjban részesülők is megkaphassák. A szocialisták erre vonatkozó előterjesztését a Fővárosi Közgyűlés nem vette napirendre.
 
Demszky Gábor úgy fogalmazott: nem ízléses dolog kampány idején ilyen javaslattal előjönni, mint mondta: az MSZP és a Fidesz ezzel a javaslattal lenézi a választókat. A főpolgármester szerint tudni kellene azt, hogy a félárú vonaljegy bevezetése mennyibe kerül. A főpolgármester gyors számítását megerősítve a BKV munkatársa közölte: a kedvezményes vonaljegy bevezetése a BKV-nak évente másfél milliárd forintba kerülne.  Demszky Gábor a kérdés elnapolását kezdeményezte, a közgyűlés azonban a főpolgármester ügyrendi indítványát leszavazta. 
 
György István fideszes képviselő azt javasolta, hogy mivel valóban nem rendelkeznek pontos számításokkal, egyelőre ne döntsenek az ügyben, ám addig a BKV a már megszavazott tarifaemelést ne foganatosítsa. Steiner Pál jelezte: a kérdés elnapolását, és a pontos számítások megvárását a szocialista frakció el tudja fogadni, de a már megalkotott rendeletet alkalmazni kell.  A testület nem fogadta el az eredeti előterjesztésben szereplő tarifacsökkentést.
 
Lakos Imre szerint a döntés elhalasztása volt a legjobb megoldás. A két nagy párt, a Fidesz és az MSZP a választás közeledtével egymásra próbál ígéretekben licitálni, a kezdeményezés szakmailag előkészítetlen volt, ráadásul az MSZP önmagával is ellentmondásba került, hiszen egyik oldalon támogatja a jegyárak emelését, ugyanakkor kezdeményezi a félárú jegyek bevezetését is. Erre az előterjesztésre akkor kell majd visszatérni, ha a BKV jövőjéről is döntés születik. A főváros és a kormány között aláírt megállapodás csak tüneti kezelés, a BKV további működéséről azonban a BKV vezetésétől vár hossztávú programot. Ennek elkészítése természetesen a fővárosnak mint tulajdonosnak is feladata, erre a főpolgármester ígéretet is tett, de a BKV menedzsmentje részérül is készülnie kell egy „hogyan tovább, BKV” tervnek.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.