Hogy találkoztak a fővárosi SZDSZ-ben először Mesterházy Ernővel?

2002-ben mutatta be őt Demszky Gábor, mint Mécs Imre vejét, és mint egy liberális gondolkodású vállalkozót, aki már megteremtette az egzisztenciáját, és most segíteni akar – már az őszi kampányban is - azzal, hogy hoz vállalkozókat. Utána sokáig nem találkoztunk, majd a választást követően egyre többször jelent meg olyan igényekkel, hogy szeretne embereket elhelyezni fővárosi közműcégek vezetésében, állítása szerint Demszky Gábor felhatalmazásával.

Hol jelentkezett ezekkel az igényekkel?

A frakcióban elsősorban, de úgy, hogy Atkári Jánossal (volt gazdálkodásért felelős alpolgármester), vagy velem beszélt ezekről, és elsősorban Hubert Bélával, aki akkor a helyettesem volt (ő már elhunyt), és a személyi ügyeket intézte. Akkor is úgy zajlott a delegálás ezekbe az igazgatóságokba, hogy a frakciók tettek javaslatokat, de minden jelöltet meghallgattunk, és konszenzussal döntöttünk. Ez 2004-ig így volt, de Atkári János egyre többször került konfliktusba Mesterházyval amiatt, hogy ragaszkodott ehhez a rendszerhez. Akkor még úgy tűnt, tényleg csak gazdasági kérdésekkel foglalkozik, politikával nem, bár az ismert volt, hogy Szilvásy György barátja.

Mikor változott meg a helyzet?

2004-ben kezdett el egyre inkább politikai kérdésekbe is beleszólni Mesterházy Ernő. Onnantól komplex szerepre törekedett. A látványos összeveszésünket az hozta meg, amikor 2006 nyarán felvetette, hogy túl nehézkes, ha a közgyűlés dönt egy csomó személyi kinevezésről, hozzunk létre egy "szuperbizottságot", ami minden fontos gazdasági és személyi kérdésben döntene. Ebbe sem Gy. Németh Erzsébet az MSZP részéről, sem én nem mentem bele, bár többször nekifutott. Onnantól feszült volt a viszonyunk. Ez csak fokozódott és Demszkyvel is megrontotta a kapcsolatunkat, amikor 2006 nyarán először "belül", majd nyilvánosan is kritizáltam az ígérgetős kampányt, amivel az őszi választásra fordultunk. Akkor már szinte semmi nem volt őszinte.

Akinek feszültté vált a viszonya vele, előbb utóbb körön kívül került.

Igen. Én nem tartottam helyesnek, hogy túlságosan nagy szerepet akart magának a döntések meghozatalában, egyébként személyileg sem tartottam alkalmasnak rá. A legfőbb kifogásom az volt, hogy nincs felelőssége, nem választották meg, senki nem számoltatta be.

A végső döntést azonban az SZDSZ frakció, a koalíció, a gazdasági bizottság, vagy maga a közgyűlés hozta meg a konkrét ügyekben. Ott miért nem volt valamilyen ellenerő?

Ha én egy ilyen szuperbizottságot úgy állítok össze, hogy abban biztos többségem van, ráadásul a tagok nagy részétől kis eséllyel lehet várni, hogy bármiben visszakérdezzenek; amikor az SZDSZ frakcióban előbb csak én, később Lakos Imrével ketten voltunk, akik egyáltalán felemeltük a szavunkat ügyek ellen, akkor kicsi a kockázat.

De hogyan érzékelték a befolyását? Részt vett a frakcióüléseken például?

A frakcióülések nyolcvan százaléka előtt a frakcióvezető és a helyettese Mesterházy Ernő irodájából jött ki. A városházi frakció egyébként is úgy működött, hogy Demszkynek kétségbevonhatatlan tekintélye volt. De Gábor tudta, hogy mik a kényes kérdések, és azokat előbb megkonzultálta velünk. Ilyen sokáig sosem működött volna, hogy csak úgy bejelent valamit. Sajnos úgy tűnik, a Mesterházy-féle kérések vagy valóban a főpolgármester jóváhagyásával mentek át, vagy – és ez a valószínűbb – azokra mindenki úgy tekintett, hogy "amit Mesterházy mond, azt Demszky akarja".


Mondana konkrét esetet, amikor azt érezte, a frakciónak csak az utólagos rábólintás jutott?

Ilyen volt a közműcégek egy csoportjának vezetőváltása, 2007 tavaszán. A Vagyonkezelő, a Főtáv, a Főkefe, összesen öt cég vezetőjét cserélték le úgy, hogy délben Demszky Gábor a városháza udvarán tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentette az új vezetőket, majd ezt követően négykor, vagy ötkor kezdődött egy frakcióülés, ahol minket is tájékoztattak erről. Ugyanez volt Kocsis László FŐKERT vezérigazgató felmentése esetében is, ahol a gazdasági bizottság ülése közben kapott egy papírt a levezető elnök, hogy erről is dönteni kellene – eredetileg a napirenden sem szerepelt. Később az újságból tudtuk meg. (Kocsis vezetése alatt komoly kartell-gyanú is felmerült a cégnél - a szerk.)

Formai változás a városházi döntéshozatalban 2006-ban következett be, amikor egy csomó hatáskör átkerült a közgyűléstől a gazdasági bizottsághoz, ahol két-harmados többsége volt az MSZP-SZDSZ koalíciónak. Ez a szuperbizottság megvalósulása volt más formában?

Ugyanaz az ötlet volt. De akkor már átment a frakción. Addigra már én úgy voltam elkönyvelve, mint "sértett ember", amiről Demszky Gábor is beszél a Magyar Narancsnak, így amikor felemeltem ellene a szavam, nem sok foganatja volt az új frakció tagjai között. Pedig Demszky aztán pontosan tudja, hányszor figyelmeztettem őt személyesen az ellenőrizetlenül működő tanácsadója miatti veszélyekre.

A bizottság átalakítása úgy, hogy leképezze a közgyűlési arányokat, nem merült föl?

Nem voltam része a koalíciós tárgyalásoknak, ez a két frakció megállapodása volt.

A frakcióban mikor kezdték el érezni, hogy botrány lesz a BKV-nál?

Igazából csak 2008 nyarán, amikor a Fidesz először kezdte el pedzegetni a nagy értékű tanácsadói szerződések létét. Szalainé végkielégítési ügye után már lehetett látni, hogy nagy a baj.

Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgató ügyvédje szerint politikai nyomás volt védencén. Ennek volt bármi jele?

Nem ismerem Balogh Zsolt vallomását, így kommentálni sem tudom, de el tudom képzelni, hogy voltak "kérések", telefonok. Soktényezős, hogy ki hogyan kezeli ezeket a helyzeteket.

Arról konkrét levél tanúskodik, hogy Hagyó Miklós polgármesteri jogköreinek kibővítése után ismeretlenek kezdtek feltűnni fővárosi cégeknél, és utasításokat próbáltak osztogatni a vezetőknek. Kik voltak ezek, és milyen kérések hangzottak el?Nagyon sokat beszéltek erről, hogy megjelennek emberek cégeknél "tárgyalni". Mesterházy Ernőt én magam is láttam budapesti vendéglőkben nagy intézmény vezetőjével nem egyszer. Köztudott volt róla, hogy itt a Gerlóczyban (egy étterem öt percnyire a városházától – a szerk.) bármikor megtalálható, és folyton "tárgyal". Politikusokkal, közműcégekkel. Ez szerintem nem volt természetes működés. Egy főtanácsadó ezt nem teheti.

Demszky Gábor szerint Mesterházy nagyon megkönnyítette a kormánnyal való kapcsolattartást. Ebből mennyit érzékelt?

Nem tudom, neki mennyire volt szoros a kapcsolata Szilvásy Györggyel. (A hírek szerint régóta jó barátok – a szerk.) De onnantól, hogy Szilvásy titokminiszterré avanzsált, már nem nagyon lehetett közöttük munkakapcsolat. Rajta kívül viszont nem tudok olyan kormánytagról, akivel Mesterházy Ernő folyamatosan kapcsolatban állt. Persze ettől még lehetett, de ez megint nem egy üzemszerű működés.

Az, hogy csak egy fős többség volt a közgyűlésben a koalíció mögött, mennyiben magyarázhatta ezt a fajta működést?

Ez valóban kényelmetlen dolog, de akkor is megmagyarázhatatlan ez a mód. Ez az ügymenet az SZDSZ frakcióval szembeni bizalmatlanságot is jelentette. Nem lehet semmivel nem vitatkozó emberek kezébe helyezni a döntést. Ez semmire nem magyarázat.

A busztender, a Rác-fürdő üzemeltetésének átkerülése egy magáncéghez, a Bogdáni úti buszvégállomás területcseréje – ezek bekerültek a közgyűlés elé, és ezután robbant ki a botrány. Ezekről milyen tájékoztatást kapott a frakció, hogy tárgyaltak róluk?

Legtöbbször – jobb esetben – a csütörtöki közgyűlés előtti kedden esett róluk szó, frakcióülésen. De sokszor csak a közgyűlés előtt osztották ki az előterjesztéseket, ilyen ügyekben is. Azt várták el, komoly jogi és pénzügyi vonzatú dolgokat csak úgy, bizalmi elven szavazzunk meg.

Volt olyan ügy, ami mégis elhalt az ellenálláson?

Volt azért. Például a Flórián téri üzletközpont eladása, ami be sem került végül a közgyűlés elé. A többi ügy (busztender, Bogdáni úti ingatlancsere,) az én ellenszavazatom miatt bukott el, de a gazdasági döntések legnagyobb része nem került a közgyűlés elé, azokban a gazdasági bizottság döntött. A terézvárosi balhé (az ingatlanügyek miatt büntetőeljárás indult Verók István polgármester, és több, az előterjesztéseket támogató képviselő ellen – a szerk.) után mondtam a többieknek, hogy figyeljenek, mert akár ez is lehet a "fegyelmezett szavazás" eredménye.

Mesterházy Ernő az országos SZDSZ életében is aktívan jelen volt, azt mondják, végül 150 küldött szavazatát irányította a párt küldöttgyűlésében.

Valóban, módszeresen érte el a befolyását. A budapesti kerületi elnökök támogatását 2008-ra szerezte meg. Akkor már nagy szerepe volt a politikai döntések meghozatalában. Az EP-választási kudarc, és az azt követő káosz nyomán ők találták ki Retkes Attila megválasztását is. Az országos vezetésre Fodor Gáboron keresztül hatott korábban. Ő járta ki azt is, hogy az EP-választásokon Budapesten teljesen külön kampány folyjék, amihez az országos SZDSZ-nek nem is volt köze. Az eredmény nem őt igazolta.